2023. 05. 30..

BÁNYA A MÁTRÁBAN: CSERKŐ

A gyöngyössolymosi Cserkő-bánya a község központjától másfél kilométerre északra található a Nagy-patak völgyében. A gépi útépítési zúzottkő-gyártás 1977-ben indult meg a bányában, melyet 1991 óta működtet a Colas Északkő.

Honnan ered a Cserkő elnevezés?

A Mátra déli lejtőjén található bányaüzemben előállított termékek kőanyaga az andezit, valamint a CE lapon megadott korlátozásokkal összhangban építésből-bontásból származó inert anyagok keveréke. A cserkőbányai piroxén-andezit fekükőzete a dácittufa, amely a miocén kárpáti korszakában képződött. A bánya kőzetanyagára jelentős hatást gyakoroltak az újstájer és főleg az annál fiatalabb szerkezeti mozgások: a kőzetté válás során keletkezett réteges, cserepes és tömbös elválás kihűlési felületei mentén az andezit még jobban aprózódott. A terület is innen kapta a nevét, a Cserkő a cserepes kő rövid elnevezése. A bányában a termelés fúrással, majd sorozatrobbantással kezdődik. A lerobbantott halmaz feldolgozása mobil törő és osztályozó gépekkel történik.

Racionalizálás a Gyöngyössolymosi bányaüzemben

Több évvel ezelőtt elindítottuk a bányahálózat racionalizálását: azóta Gyöngyössolymos a recski üzem „szatellitüzemeként” funkcionál és elsősorban mechanikai stabilizációs, hidraulikus kötőanyag nélküli útalap- és terméskőféleségek gyártását végzi, míg a vasúti ágyazati kő és az aszfalt alapanyagok Recsken érhetők el a régióban.

A bánya ásványvagyona viszonylag kicsi, így azon dolgozunk, hogy további készleteket derítsünk fel, elsősorban a bányatelken belül. A jelenleg ismert és hozzáférhető ásványvagyon még körülbelül 5-7 évre elegendő, ha azonban sikerül a perspektivikus területek készleteit pontosítani és az igénybevételt elindítani, az további 15-20 évet jelenthetne a bánya életében.

Újrahasznosítás és környezettudatosság

Az elmúlt években megkezdtük az inert építőipari-bontási anyagok befogadását és feldolgozását üzemünkben, ezzel is hozzájárulva a Colas Északkő Kft. környezettudatos üzemeltetéséhez és a primer andezit ásványvagyon takarékos használatához. Ennek eredményeképp csökkennek a hulladék-elhelyezési gondok, valamint a természetes környezet megőrzését is elősegíti ez a folyamat. Tapasztalatok szerint az építési és bontási hulladékok hasznosításával az építési célra felhasznált ásványi anyagok mintegy 5-10 %-át meg lehet takarítani.

Tudjon meg többet ide kattintva!

szöveg: Kovács István

fotó: Nagy Balázs